Hírek, információk Ecsédről Ecsédieknek és Ecsédről a nagyvilágnak

Ajánló

Hirdessen ingyen oldalunkon! Helyi lakosok és vállalkozások ingyen hirdethetnek az Ecsédinfó felületén!

Telefon: 06 20 456 8680, E-mail Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Itt hívnám fel a Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy Fórum linkünk alatt megjelenő vélemények, nem mindig tükrözik a szerkesztőség véleményét. Nem szabunk határt a vélemény nyílvánításnak, de abban az esetben, ha szöveges tartalmuk nem felel meg a moderátori szabályoknak, a hozzászólást törőljük.

Kedves Látogatók!

Az oldal Ecséd szépségét és a világban elfoglalt helyét óhajtja bemutatni, igyekezvén annak tartalmát hiteles forrásokból meríteni. Az oldal Ecséd lakosságának akaratából és azzal teljes egyetértésben jött létre, nem szerves része Ecséd önálló portáljának, melynek továbbra is www.ecsed.hu az elérhetősége. Továbbá. Az oldal nem óhajt versenyre kellni az említett hivatalos oldallal és azt kiegészíteni sem szándékozik.

Ecséd a Mátra lábánál fekvő kb. 3500 fős település, Hatvantól kb. 13 km-re északkeletre található.

alt A Mátra lábánál húzódó kisebb települések, valamint két nagyobb város, Hatvan és Gyöngyös, között található, észak-déli fekvésben Ecséd község. A települést körülölelő dűlők, illetve az úgynevezett Öreghegy határolja a települést, amelyet az Ágói-patak szel ketté. Nevét az évenként elhullajtott szarvasok agancsai után kapta, "a patak régi neve Szárvágy volt." Az 1920-as években azonban a név rossz csengése miatt megváltoztatták, az új név választásának valószínűsíthető oka, amely szerepel a Péter József úr-féle kéziratban is, hogy Jászágónál találkozik a Tarna folyóval, majd úgy ömlik a Zagyva folyóba.

A községtől délre húzódó horti út egy része a "vaskapu", az elnevezés a hagyomány szerint a török hódoltsággal hozható összefüggésbe. Észak-keleti irányban az út a szomszédos községekbe vezet, például Rózsaszentmárton és Szücsi településekre. alt A mai település területe 4.164 hektár, lakosainak száma 3.522 fő, vallási-felekezeti megosztása a következő, 2972 római katolikus keresztény hívő száma, 141 pedig református, és 17 evangélikus. 1846-ban a lakosság 2967 fő, ebből 12 református, 1 görög katolikus és 37 izraelita, a lakosság többi része római katolikus. 1930-ban a község lakosságának száma 307 fő, többnyire katolikus keresztény vallású, amely vallásosságát a II. világháború után is megtartotta. Bár az I. világháborút követően egészen az 1970-es évekig a lakosság száma csökkent, ám az 1980-as évekre ismét elérte a 3000 főt. Ma is sokan foglalkoznak mezőgazdasággal, mezőgazdasági vállalkozásokkal, földműveléssel, akárcsak ezelőtt száz évvel. Legtöbben szőlőműveléssel foglalkoznak, amely erre a kedvező, déli fekvésű bortermelő vidékre jellemző. "A jobbágyság szőlőművelése 1480 körül kimutatható."

A település keletkezéséről sokféle vélemény olvasható, ennek oka a levéltári és a régészeti kutatások eltérő adataiban keresendő. Ami biztos a dűlők, illetve az északi fekvésű Öreghegy oldalában VIII. és IX. századi sírleleteket, valamint kelta kori kincseket találtak, ami bizonyítja, hogy már a X. század körül lakott terület volt, akárcsak a Mátra irányába fekvő többi település.

A hagyományoknak nagy jelentőségük van a településen, már az 1946-os megalakulást követően is sokat emlegették az ecsédi népi tánccsoportot, amelynek vezetője Péter József úr volt. Az '50 - '60-as években sikert sikerre halmoztak, több ünnepség alkalmából is fellépett helyben és más kisebb településeken, városokban. Az 1960-as években megkezdődött a népdalok és népszokások tudatos gyűjtése, majd az 1964-ben bemutatták az "Ecsédi lakodalmas" című táncjátékot, amely híresé tette az ecsédieket, nemcsak a népi tánccsoportok között, hanem az egész országban.

Ekkortól kezdve széles körben, ország-, és világ szerte sokfelé előadták bemutatása, 1974. március 2-án az Ecsédi Népdal Kör és Szövetkezeti Népi Együttes előadását tűzték műsorra a fővárosban az Egyetemi Színpadon. A Szabad Föld 1978. július 4-i számában olvasható, hogy "az Együttes léte és tevékenysége Ecséd hagyományőrző erejében gyökerezik (…)." A '90-es években már csak kisebb közösségek előtt léptek fel a lakodalmassal, majd az 1993-ban fiatal iskolások bevonásával megalakult az ecsédi nép táncegyüttes ifjúsági csoportja, amely azóts létezik. Folyamatosan fellépnek helyi települések ünnepségein, vagy a határon túli magyar településeken. A néphagyományok közül azonban nemcsak a néptánc, a népszokások terén alakult, újult meg a hagyomány gyakorlása, hanem a vallási hagyományok folytatásaképpen, fiatal elhivatott diákok részvételével jött létre a Máriás lányok társulata és a cserkész csoport helyi szervezete, 1995-ben. Fontos szerephez jutnak a hagyományőrző csoportok, mind vallási, mind a népi életben, céljuk a hagyományok tiszteletének megtartása.

A Máriás lányok, - akik a témából fakadóan kiemelkedő szerepet kapnak a búcsújárás kapcsán -, a II. világháború óta 1995-ben szerveződtek újjá. Tevékenységük természetesen megélénkült, s a régi szokásokat megőrizve és folytatva, minden évben zarándoklatok indulnak a Mária ünnepeken. De mint azt már a fentiekben említettem, nemcsak a helyi néphagyományok, szokások, népi játékok, vallási gyakorlatok formái erősödtek meg, hanem a régi történetek is a felszínre kerültek, mint például Szentlapos története. A történet régi iratokon, feljegyzéseken és szájhagyományon alapul, amelynek jelentősége az ecsédi búcsújárás megelevenedésében rejlik.

Partnereink:

Megosztás